A múlt heti betegségem, vagy sérülésem - vagy nem tudom minek mondjam - a levegővételi nehézségeim, melyeket a szívem tájékán éreztem újév hajnalától, ennek a hétnek az elejére-közepére teljes mértékben elmúltak, szóval ez innentől fogva már nem fog hátráltatni az edzésben. Az előző hét után, amikor is a fekvőtámaszedzést egy kicsit megváltoztattam - könyvek helyett konyhapulton egy kézzel - a húzódzkodást is meg kellett variálni, azonban ennek már kényszerű okai voltak. Mindennek tetejébe erre a hétre, és valószínűleg a jövő hét elejére a futás is ugrott, mert a hét nagy részében esett a hó, de legalábbis nagyon havas-jeges volt az általam futópályának használt villamospálya, és még sétálni is veszélyes lett volna rajta, nemhogy 80-100 méteres sprinteket futni.
Szerda:
3.1 vízszintes húzás (1k): 2x4-2
3.x függőleges húzás 1 kézzel (hajl. láb): 4x2-3-2-3
4.5 nyújtott lábemelés fekvésben: 3x45-20-25
5.2 egyenes híd: 2x8-6
5.8 falséta felfelé: 3x7-6-5
Kedden délután és este kezdett el esni a hó, de akkora, hogy itt szerda reggelre mindent beterített a fehérség, ráadásul ehhez még hozzájött egy kis ráadás aznap délután. Épp mentem ki a játszótéri hintához a húzódzkodóedzés elvégzésére, amikor észrevettem, hogy a hinta tetején, csak a keresztlécen jelen lévő hómennyiségből is komplett hóembereket lehetett volna építeni. Lesöpörtem a havat, viszont alatta már elég sok jég felhalmozódott, és amikor az első ismétlést szerettem volna kihozni magamból, akkor konstatáltam, hogy nemhogy a rudat markoló kezem, de még a törülköző is csúszik, ezért erről inkább lemondtam. Odabent gondolkodtam egy ideig, hogy az itt hagyott húzódzkodórúddal mit lehetne kezdeni, aztán eszembe jutott a minden lehetőséget figyelembe véve vett legjobb megoldás: a konyhában betettem a konyhaszekrény, és a csempe közé (remélem működik a link), és második szintű függőleges húzásokat kezdtem el csinálni rajta egy kézzel. Sajnos úgy még nem ment, hogy teljesen ki van nyújtva a lábam, de behajlított lábakkal már több is, és ameddig odakint jeges a hinta, addig a húzódzkodást így fogom csinálni. Egyébként érdekes, és jó a feladat, ez (a mostani fekvőtámaszhoz hasonlóan) az első, teljesen egy kézzel végzett gyakorlat, azonban itt ügyelni kell arra, hogy más (pl. a láb) ne, vagy minél kisebb mértékben segítsen be, és a terhelés döntő többsége a karra irányuljon. Lábemelés: a 45 ismétléses első sorozat egy kicsit soknak bizonyult elsőre, másodikra már nem nagyon volt bennem erő, a harmadikra azonban egy kicsivel többet pihentem, így az még több is lett. Nem tudom, hogy mikor fogok másféle lábemelést végezni, a közeljövőben valószínűleg nem, de majd még meglátjuk.
Csütörtök:
1.2 fekvőtámasz előredőlve: 2x10-8
1.x fekvőtámasz előredőlve 1 kézzel: 3x3-3-4
2.5 teljes guggolás: 2x6-4
2.8 egylábas guggolás lépcsőről (13): 2x1
6.3 kézállás fal mellett: 1x45 mp
Vasárnap:
3.1 vízszintes húzás (1k): 2x6-4
3.x függőleges húzás 1 kézzel (hajl. láb): 4x6-4-3-3
4.5 nyújtott lábemelés fekvésben: 2x40
5.2 egyenes híd: 2x8-6
5.8 falséta felfelé: 1x10
A fekvőtámaszt próbáltam ott folytatni, ahol abbahagytam, és arra jöttem rá, hogy ha közben nem lefelé nézek, hanem előre, akkor sokkal jobban tudok rá koncentrálni. A guggolással kapcsolatban - most azért ment, még ha csak 1 ismétlés is, de sikerült - arra jöttem rá, hogy ezt a nagyon alacsony ismétlésszám miatt valamivel gyakrabban kellene edzenem. Egy kicsi félsz azért volt bennem, hátha megint nulla alkalommal tudok felállni a lépcsőről, de ez hálistennek az első sorozat végén elmúlt.
A húzódzkodás közti sorozatok között most nagyon rövid pihenőidőket használtam (átlag 25-30 másodperc, az első és a második sorozat között pedig semmit), de érezhetően jobban sikerült, mint legutóbb, legközelebb pedig valószínűleg egy kicsit kinyújtom majd a lábaimat, hogy az ismétlésszámokat egy kicsit visszább szorítsam. A híd esetében pedig egy 1 sorozatos maximumismétlést csináltam, a jövő héten pedig mindenféleképpen megpróbálom a kilencedik szintet. Immár józanul. Ha pedig nem megy, akkor megnézem, sikerül-e mondjuk a lépcsőn, azaz ha a kezem egy kicsit magasabban van.
Jövő héten, amikor is elérjük január 18-át, a nemzetközi német-francia szerelem világnapját, én is megkezdem a harmadik évadot annak első epizódjával. Szokták mondani, ha egy sorozatot gyártanak, hogy egy aktuális szezonnak mindig a legelső részét kell patentul megcsinálni, bár én még - noha nem vagyok különösebben sorozatfüggő - nem nagyon láttam még ütős első részeket egy sorozatban sem. Remélem, ez az én esetemben, és ebben az edzésnaplóban másképp lesz. További a harmadik évben minimum 2 mesterlépésre számítok, valamint további progresszióra a fennmaradó 4 gyakorlatból. A hét zenéjét pedig most hallgattam meg, alatta Schumacher utolsó pole pozíciója nyáron, Monte-Carlo-ban:
Utolsó kommentek