A héten három gyakorlat (fekvőtámasz-húzódzkodás-híd) is új szintre lépett, amire legutóbb talán a harmadik-negyedik héten volt példa. Ismerkedő jelleggel még csak 2-3 sorozatot csináltam belőlük, jövő héttől viszont már tervezem az edzésenkénti 4-5 sorozatot. A futást egy lábsérülés miatt ezen a héten még hanyagoltam, viszont a jövő héten talán már el tudom kezdeni.
Kedd:
1.2 fekvőtámasz előredőlve: 2x10-8
1.6 fekvőtámasz szűk kéztartással: 3x4
2.5 teljes guggolás: 2x6-4
2.8 egylábas guggolás ágyról (36): 2x7-5
8.1.2 kétlábas vádliemelés talajról (ny): 1x25
8.1.4 egylábas vádliemelés talajról (ny): 1x22
Több hónapos késéssel, de véééégre elkezdtem a szűk kéztartásos fekvőtámaszt is. Sok újdonság nem volt benne, mert csináltam már 2-3 alkalommal, de mindig csak a hagyományos fekvőtámasz után, utolsó sorozatként. Persze nehezebb volt, mint az ötödik szint, de szerintem nem volt annyival nehezebb, mint amennyivel lennie kellett volna, ennek pedig az volt az oka, hogy én a teljes fekvőtámaszt öklön végeztem, és a testmagasság abban az esetben pont egy ököl távolságnyival fentebb van. Ez a 3x4 véleményem szerint kezdésnek elég jó volt, legközelebb törekedni fogok majd többre is.
Szerda:
3.1 vízszintes húzás (1k): 2x4-3
3.6 húzódzkodás szűk kéztartással: 3x4-3-2
Szerdán reggel zuhanyzás után történt egy elég szar dolog. A küszöb előtt megcsúsztam a jobb lábammal, a bal lábammal pedig reflexből próbáltam baromi gyorsan előre lépni, hogy a hátamra ne essek. Igen ám, de ott volt a küszöb, amibe elég rendesen bevertem a nagy lábujjamat, a köröm középtájt beszakadt úgy a körömágy 1/3-áig, vérzett is egy ideig, szóval a lábbal végzett edzések egy ideig valószínűleg mellékvágányra lesznek téve, vagy legalábbis alapszintű edzéseket végzek majd belőlük. A futást is pont szerdán akartam ismét elkezdeni, de ez most még egy kis ideig ismét el lesz halasztva. Legalább a guggolás és a vádli azelőtti nap volt.
Húzódzkodás: hát ez valami baromi jó volt, fantasztikusan sikerült. Igazából ha Balotelli nem lövi be azt a tizenegyest, tökéletes is lett volna a szerda estém, de nem is gondoltam volna, hogy közel annyi ismétlést ki tudok hozni a szűk kéztartásos húzódzkodásból, mint a hagyományos verzióból. Lehet tényleg az volt az oka, hogy alapból sem voltak túl messze a karjaim egymástól. Lehet, ha ebből is elérek 5 ismétlést, kipróbálok egy Rocky-húzódzkodáshoz hasonlót, de addig még - minimum 1 hónapig - mindenképpen felfejlesztem ezt is.
Péntek:
4.5 nyújtott lábemelés fekvésben: 1x30
5.2 egyenes híd: 2x10-8
5.8 falséta felfelé: 2x1
A hét harmadik újításaként - az előző napi lábemelés után, amit pótlásnak nem nagyon tudom nevezni, de legalább egy kis terhelés került a hasamba is - összejött a híd hetedik, pár másodperccel később pedig a nyolcadik lépése is. Egyelőre még csak 2 sorozatban csináltam meg belőle 1 ismétlést, de az már biztos, hogy maradok a nyolcadik szintnél, nem csinálom végig csak a hetediket. A múltkor említettem, hogy a lefelé történő "séta" kb. kétharmadáig tudok lemenni, utána már nem merem letenni a karjaimat a földre. A probléma kiküszöbölésére az a megoldás, hogy a lenti szakaszban egyre inkább el kell távolítani a fejet, és így ezáltal a törzset a faltól, tehát nem szabad lent is közel helyezkedni a tenyerekhez, és ha erre a kis apróságra ügyelünk, akkor teljesíthető a gyakorlat. Utána ugyanúgy fel is lehet jönni, nem okozott különösebben nagy problémát, viszont amikor ismét álló helyzetben voltam, égett a gerincem rendesen. Az biztos, hogy elég nagy hatással van az ottani izmokra ez a két (de tulajdonképpen csak egy) gyakorlat. Nem tudom még, hogy hány ismétlésnél próbálom majd meg a kilencedik szintet, de ezen még úgy 2-3 hétig nem is igen fogok túl sokat gondolkodni. Rohadt jó gyakorlat, aki eljut idáig, az szerintem mindenképpen szeretni fogja, én legalábbis ezt a két ismétlést nagyon imádtam. Pár alacsonyabb szintű hídgyakorlatot annak a végén már nem különösebben kedveltem, ez viszont állat, és megéri átérezni azt a bizonyos égető érzést, amit említettem. Eddig az összes létező gyakorlatot figyelembe véve, amit a CC "keretein belül" csináltam, talán ez az, ami eddig a legjobban átjött, bár lehet, ha a többi gyakorlatban is eljutok olyan szintekre, ahol eddig még nem jártam, akkor is ugyanazt fogom gondolni, mint most.
Vasárnap:
1.2 fekvőtámasz előredőlve: 2x10-8
1.6 fekvőtámasz szűk kéztartásban: 3x3-4-4
2.5 teljes guggolás: 2x6-4
2.8 egylábas guggolás CD állványról (27): 2x3-2
8.1.4 egylábas vádliemelés talajról (ny): 1x24
Vasárnap gondolkodtam rajta, hogy egy olyan komplex edzést csináljak-e, mint 2-3 hete vasárnap, amikor mindenből volt egy kevés, vagy pedig csak fekvőtámaszt, és guggolást, és inkább az utóbbit választottam. A fekvőtámasznál az első sorozat nem igazából jött össze, mert nem találtam meg a megfelelő kéztartást, a második sorozatban viszont igen: széttettem az ujjaimat, és a mutatóujjaimat érintettem össze, ami jelentősen megkönnyítette annak a módját, hogy a szűk változatot elvégezzem. Ami a lábamon támaszkodást, valamint a guggolást illeti, a bal lábujjam hihetetlen módon nem akadályozott, sőt, a guggolás még így is jobban ment ballal. Így aztán ezek után már csak a futásra kell egy kicsit pihentetnem a lábamat, de reményeim szerint rövidesen az is jobb lesz. A guggolást egyébként most itthon csináltam, az alacsonyabb CD állványon, és immáron ezen is könnyebben megy a végrehajtás. Ha a szüleim valamikor majd autóval Pestre jönnek, mindenképpen megkérem őket, hogy hozzák fel, mert lassan tulajdonképpen már alkalmas lenne arra, hogy a 'teljes munkaidős' guggolást azon végezzem. A vádliról annyit, hogy 24-et préseltem ki magamból, ami 2-vel több, mint legutóbb, viszont halvány lila gőzöm sincs, hogy ebből mikorra fogok kihozni 70 ismétlést. Lehet, hogy meg kéne próbálnom az edzésenkénti több sorozatot, úgy talán jobban menne.
Utolsó kommentek